Oroszország a biztonsági garanciaigényeire adott amerikai és NATO-válasz figyelmes tanulmányozása után fog csak reagálni, de már most feltűnt, hogy a nyugati szövetségesek figyelmen kívül hagyták Moszkva alapvető aggályait - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott telefonbeszélgetésen.
Szinte pattanásig feszült a helyzet Oroszország és a NATO, valamint az Egyesült Államok között az ukrajnai válság vonatkozásában. Az azonban szembeötlő, hogy az európai országok eddig kevésbé jelentek meg az események alakító tényezőiként, noha a földrajzi közelségből adódóan is ők lehetnek a legközvetlenebb kárvallottjai egy esetlegesen kirobbanó konfliktusnak. Az óvatos európai politika egyrészt fakad az Európai Unió jelenlegi struktúrájából, másrészt pedig a fajsúlyos európai országok Oroszországgal ápolt viszonyából. Az egyértelmű, hogy Európa az események deeszkalációjában érdekelt, kérdés azonban, hogy rendelkezésre áll-e elegendő eszköz a közösség kezében ennek elősegítésére.
Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez - hangoztatta Florence Parly francia védelmi miniszter csütörtökön Bukarestben, miután találkozott román kollégájával, Vasile Dincuval.
Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kedden Berlinben.
Joe Biden elnök amerikai idő szerint hétfő délután beszél az európai vezetőkkel, miközben azt fontolgatja, hogy az ukrán és az orosz határon gyorsan romló biztonsági helyzet közepette katonai állományt és felszerelést telepíthetnek a térségbe - számolt be az amerikai CNBC.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az Európai Uniónak saját tárgyalásokat kell kezdenie Moszkvával, nem Washingtonra hagyatkoznia – írja a Guardian.
Bár számunkra a tavasszal esedékes országgyűlési választások a legfontosabbak, lesznek olyan választások a világban, amelyeknek a hatását Magyarországon is érezni fogjuk. Mindenekelőtt az EU második legnagyobb hatalmában, Franciaországban áprilisban esedékes elnökválasztásét, amely az Unió sorsára is döntő hatással lehet, főleg, ha Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek nem sikerül újráznia. Az első fordulóban a zászló neki áll, de a másodikban lehetnek még meglepetések. Az Egyesült Államokban Joe Biden elnökségét ciklusa félidejében fogják értékelni a választók, és az ellenzéki republikánusok nagy eséllyel megszerzik a Kongresszus mindkét házát, ami nehéz második félidőt ígér a demokratáknak. A jobboldali populistának tartott Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte nem indulhat újabb ciklusért, és nagy valószínűséggel leköszönhet az elnökségről a „trópusok Trumpja”, Jair Bolsonaro brazil elnök is, aki nagyon rosszul áll a felmérésekben. Az északír választások újabb frontot nyithatnak az EU és az Egyesült Királyság küzdelmében, és ha az ír Sinn Féin győzne, az hosszabb távon az Ír-sziget egyesítéséhez is elvezethetne. Bosznia-Hercegovinában viszont, ahol a szerb entitás függetlenségi törekvései élezik ki a feszültséget, az ország egyben maradása a tét.
Egy szerdán megjelent felmérés szerint a francia elnökjelöltek közti küzdelemben csökkent Emmanuel Macron államfő előnye a többi jelölthöz képest, s a második fordulóban holtversenyen alakulna ki közte és Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje között, ha most tartanák az elnökválasztást.
Az ukrán határon rendezett orosz csapatösszevonási műsor és az arra válaszként érkező nyugati irgum-burgum reakciók után Moszkva decemberben egy mozdulattal átpasszolta a labdát Washingtonnak és a NATO-nak. A diplomáciában szokatlan módon ugyanis nyilvánosan közzétett ide is, oda is egy-egy megállapodás-tervezetet. Amit egyesek tárgyalási alapnak, mások ultimátumnak, megint mások színtiszta provokációnak tekintenek. A két szöveg sarkalatos pontja az USA-vezette katonai szervezet keleti irányú terjeszkedése, s vele Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása. Egészen pontosan ennek kategorikus elutasítása. Putyin elnök így több legyet üthet egy csapásra: saját közvéleményét összekovácsolja, egyúttal felizzítja a NATO-szövetségesek közötti ellentéteket, ráadásul mindezt egy olyan kérdésben, amiben – tárgyilagosan nézve – az orosz érveket korántsem lehet félreseperni egy kézlegyintéssel.
Több mint százezren tüntettek Franciaországban a párizsi kormány járványpolitikája ellen szombaton, amellyel az eddiginél jobban megnehezítené az oltatlanok életét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólított fel pénteken a Kazahsztánban kialakult helyzet miatt.
Emmanuel Macron francia államfő pénteken megerősítette, hogy "teljesen vállalja" a három nappal ezelőtti vitatott kijelentését azokról, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást.
A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta csütörtökön a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt, és a Köztársaságiak már jelezték, hogy az államtanácsnál kívánják megtámadni a szöveget. A javaslatot a jelenlévő képviselők közül 214-en támogattak, elsősorban a kormánypártból, 93-an szavaztak ellen, 27-en tartózkodtak.
A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta csütörtökön a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt, és a Köztársaságiak már jelezték, hogy az államtanácsnál kívánják megtámadni a szöveget.
A szerdai jelentés szerint Franciaországban 332 ezer feletti új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, ami a valaha volt legmagasabb napi adat az országban. Közben a francia kórházak már a vészforgatókönyveket készítik elő, az ellátórendszerre nehezedő terhelés ugyanis egyre nagyobb.
Az idei év az Európai Unió három nagy gazdasága szempontjából is tartogat jelentős meglepetéseket. Németországban új kormány állt fel, lezárva ezzel a 16 éven át tartó Merkel-korszakot. Franciaországban elnökválasztásra készülnek, amelynek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, hatása viszont igen jelentős lehet az európai viszonyokra. Olaszországban pedig azt találgatja mindenki, hogy marad-e hivatalában a népszerű technokrata kormányfő, Mario Draghi – írja a CNBC.
A tegnapi naptól fél éven keresztül Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ez pedig kiváló alkalom lehet Emmanuel Macron számára, hogy megvalósítsa régóta hangoztatott elképzeléseit az integrációs projekt mélyítésére vonatkozóan. A franciák többek közt a gazdasági együttműködés, a bevándorlás, valamint a stratégiai autonómia kérdésében szeretnének átütő reformokat elindítani. Az elnökség eredményessége azonban nagyban függ attól, hogy ki nyeri majd az áprilisban esedékes francia elnökválasztást, illetve, hogy mi lesz a másik legfontosabb uniós tagállam, Németország válasza az átalakítás ötletére. Berlinben ugyanis pár hete új kormány alakult, amely nagy mértékben rajzolhatja át az európai erőviszonyokat.
A koronavírus omikron variánsa ádáz tempóban terjed, oltóanyagaink csak részben hatékonyak ellene, a helyzetet az is súlyosbítja, hogy az uniós tagállamok egészégügyi rendszerei túl vannak terhelve főként az oltatlanok miatt - hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnöke a csütörtökön kezdődött egynapos EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón.
Új kormány alakult Németországban, amellyel lezárult Angela Merkel 16 éven át tartó kancellári ciklusa. A múlt héten beiktatott koalíciós kabinet sok téren kavarhatja fel az állóvizet Európában, amely hatással lehet az európai integrációs folyamatok és a magyar-német kapcsolatok alakulására is. A berlini vezetés a globális felmelegedés elleni küzdelemnek is új lendületet adhat, ambiciózus klímavédelmi céljaival. Bár a lécet magasra helyezték, a koalíció sokszínűsége és külső kihívások is nehezíthetik a Scholz-kormány munkáját. Emellett úgy látszik, Emmanuel Macron sem kívánja kihagyni a Merkel távozásából eredő lehetőséget, hogy hosszú évek után újra Franciaország fújja a passzátszelet az európai kontinensen. Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Palkovics Máté, a Portfolio elemzője.
Jövő áprilisban elnökválasztást tartanak Franciaországban, amelynek a kampánya már most érdekesnek ígérkezik. Bár a jelenlegi mutatók alapján valószínűsíthető, hogy Emmanuel Macron még egy ciklusra bizalmat kap, nem lehet nem észrevenni, hogy milyen nagy mértékben jobbra tolódott a francia politikai spektrum. A Macront a népszerűségi listákon követő mindkét jelölt a szélsőjobboldalhoz sorolható, őket pedig egy jobbközép jelölt követi. A baloldali pártok jelöltjeinek együttes támogatottsága pedig alig 22 százalék. Ennek megfelelően a választási kampányt is elsősorban bevándorlási kérdések fogják dominálni, amelyből főleg a populista pártok tudnak profitálni. A kérdés csak az, hogy ez mennyiben jelent majd fenyegetést Macron számára.
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
Videón a képességdemonstráció.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
